8. nap

Délelőtt egy naaaagyon hosszút métáztunk a gyerekekkel, három csapatra osztva, vagy két órán keresztül. Ez az a sport, amit egyik cserkész sem hagyna ki semmi pénzért. Mindenki kifulladva csatakosan lihegett a program végén, amit egy nagy mosakodás követett. Amíg a gyerekek a „nagyokkal“ métáztak, addig örsvezetőikre egy kis pihenés, beszélgetés, és játék várt.  Mint minden nap most is volt a programban népi játék, népdaltanulás, ami egyre jobban megy a gyerekeknek. Végre a hangerővel sincs probléma, mindenki adja a maximumot már tábortüzeknél is. A népdaltanulás végén Tomi szolmizációs gyakorlatot tart, ami egy kis jammelésbe megy át. Elmondhatom, hogy ez a népdalozás legjobb része. A mai napon kerültek elő azok a fehér pólók, amiket a szülők 9 nappal ezelőtt bepakoltak a hátizsákjainkba. Kati és Heni vezetésével elkezdődött a madzag rátekerése – csomózása a pólóra, ami igénybe vett egy kis időt, utána pedig barna festékkel batikoltuk be őket. A száradással szerencsére nem volt probléma, a szétcsomózott pólókat kiterítve, azok harminc másodperc alatt megszáradtak a napon. A tehenek a mai napon is felgyalogoltak a rétünkre, szerintem az egyik legnagyobb élmény, az, hogy megtanulhattuk, hogyan kell terelni a teheneket. Késő délután megérkezett Zoli atya is, aki megtartotta nekünk a vasárnapi misét, ami nagyon szép volt. Mindenki cserkészingben hallgatta, majd gitár kiséret mellett énekeltük a dalokat. A szentmisére eljöttek hozzánk az ipolysági cserkészcsaládok is, akik süteménnyel és dinnyével leptek meg minket. Köszönjük! Kézügyeskedtünk, aztán pedig egy egy órás népijáték következett, bevetettük a pusziszkodós fajtát, amit tábor eleje óta érleltünk, hogy a végére már mindenki nagyon várja. Este a vacsoránál kiosztottunk vagy harminc levelet, amit egymásnak irogatunk a tábori postán. Ezen a napon többen is hazamentek és Emese szülei is ellátogattak hozzánk, dotálva a tábort jópár üvegnyi kofolával (ami talán még több is, mint amit el tudunk fogyasztani nem ez nem igaz, olyan mennyiség nincs amennyit a cserkészek ne tudnának elfogyasztani kofolából). Ezenkívül egy ládányi tortát is hoztak megukkal Emi szülinapjára, ami másnap van. Mivel a torta sajnos nem tudta megvárni a másnapot, ezért még aznap vacsi után kiraktuk a szeleteket tálcára, és ráhagytunk a cserkészekre akik a visszaszámlálás után megrohamozták az asztalt, és pár perc alatt elfogyott az egész állomány. Este megérkezett a mon presidant, Borka Dávid szerepében, sok lóerős szekerén, aki velünk maradt a tábortűzre, ahol Mátyás király történeteit játszották el az őrsök.

angi

Képekért kattints.